A belső terek nedvesedése nem csak pénztárcaügyi kérdés, hanem környezetegészségügyi kockázat is. Ha egy lakásban vagy családi házban tartósan magas a páratartalom, annak sokszor nem a rossz szellőztetés az oka, hanem egy falban vagy a padlószint alatt szivárgó vízvezeték.

A falba jutó víz a kapilláris felszívódás révén átáztatja a vakolatot és a téglát, és folyamatos nedvességet biztosít a mikroszkopikus gombáknak. A nedves szerkezetekben megtelepedő mikrobák spórákat, mikotoxinokat és illékony szerves vegyületeket (mVOC-okat) bocsátanak ki. Ezek légúti és allergiás panaszokat okozhatnak, tartós expozíció mellett pedig krónikus tünetekhez is vezethetnek. A pára persze nem baj, amennyiben az tartósan a megfelelő tartományban kb. 50-55 százalékon van.

Milyen penésszel találkozhatunk a vizesedő helyiségekben és mik a kockázatok?

A tartósan magas – jellemzően 70% feletti – páratartalom és a nedves építőanyagok (gipszkarton, vakolat, fa, tapéta) jó táptalajt adnak a penészgombáknak. Az, hogy melyik faj telepszik meg, a nedvesség mértékétől és az anyag szervesanyag-tartalmától függ.

Fekete penész (Stachybotrys chartarum) – a tartósan ázó falak gombája

A köznyelvben fekete penészként ismert gomba csak ott jelenik meg, ahol a felület tartósan és erősen nedves – tipikusan régóta szivárgó nyomócső vagy lefolyó környezetében, falázásoknál. Kifejezetten mérgező is lehet, viszont szerencsére ritkán találkozni vele karbantartott, lakott épületeknél.

• Megjelenése: Zöldesfekete, nyálkás bevonat, száraz állapotban porszerű telepek.
• Egészségügyi kockázata: A Stachybotrys chartarum úgynevezett trichotecén mikotoxinokat termelhet (például satratoxin-H-t), amelyek sejtmérgek. A spórák és a toxinok belégzése nyálkahártya-irritációt, légúti panaszokat, tüdőproblémákat okozhat és allergiás reakciókat válthat ki. Sok helyen írják, hogy halálos is lehet, viszont leginkább a legyengült immunrendszerű vagy egyébként is asztmával élőknél okozhat életveszélyt.

Aspergillus fajok (Aspergillus niger, Aspergillus fumigatus)

Az Aspergillus nemzetség fajai ellenállóak, és gyorsan terjednek a nedves falfelületeken.

• Megjelenése: Sárgászöldtől a szürkén át a feketéig terjedő, porszerű bevonat.
• Egészségügyi kockázata: Apró spóráik a tüdő legmélyebb léghólyagocskáiba (alveolusokba) is lejutnak. Csökkent immunitású betegeknél az A. fumigatus invazív aspergillózist, allergiás egyéneknél allergiás bronchopulmonalis aspergillózist (ABPA) okozhat. Aflatoxint nem ezek a fajok termelnek – az az A. flavus és az A. parasiticus sajátja –, az A. niger egyes törzsei viszont ochratoxin A-t képesek előállítani, ami vesekárosító hatású.

Penicillium fajok (Penicillium chrysogenum, Penicillium expansum)

Gyakori lakótéri gomba: vizesedő falon, szőnyegben és a bútorok hátoldalán telepszik meg.

• Megjelenése: Kékeszöld vagy fehéres, bársonyos tapintású telepek.
• Egészségügyi kockázata: Béta-glükánokat és mikotoxinokat bocsát ki, amelyek allergiás reakciót, tartós orrfolyást, asztmás panaszokat és kötőhártya-gyulladást válthatnak ki.

Cladosporium fajok

Elsősorban kültéri gomba, de a vizesedő sarkokban és a hidegburkolatok fugáiban is megtelepszik. Kevésbé toxikus, mint a Stachybotrys, magas spórakoncentráció mellett viszont erős allergiás reakciót és tartós felső légúti irritációt okozhat.

A penész jelenlétének lappangó tünetei (amikor a gomba még nem látható)

A nagyobb kockázatot a szubklinikai vagy lappangó szakasz jelenti. Szivárgás esetén a penészkolóniák gyakran rejtve nőnek: a gipszkarton előtétfal mögött, a parketta alatt, a beépített szekrények hátoldalán vagy a vakolat mélyebb rétegeiben.

A lakók ilyenkor már tüneteket észlelnek, miközben a falon még semmilyen elszíneződés nem látszik, és dohos szag sincs.

A lappangó expozíció klinikai jelei:

Tisztázatlan eredetű nyálkahártya-irritáció: Reggeli torokkaparás, orrdugulás, tüsszögési rohamok, amelyek a lakásból kilépve enyhülnek.

Reggeli szemirritáció és kötőhártya-szárazság: A levegőben lebegő spórák és mikotoxinok az éjszaka folyamán irritálják a szem nyálkahártyáját: égő, viszkető érzés, pirosság.

Krónikus, száraz köhögés és terhelési nehézlégzés: A légutakba jutó gombatoxinok fokozzák a hörgők ingerlékenységét. Az ingerköhögés makacs, a szokásos köptetők és köhögéscsillapítók keveset segítenek.

Atópiás bőrtünetek, ekcéma fellángolása: A spórák és az mVOC-ok a bőrre kerülve kontakt dermatitiszt, makacs viszketést és az ekcémás területek romlását okozhatják.

Idegrendszeri és általános tünetek („sick building syndrome”):

Krónikus fáradtság, aluszékonyság: Részben a folyamatos immunválasz, részben a rossz alvásminőség következménye.

„Agyköd” (brain fog): Koncentrációzavar, memóriapanaszok és visszatérő, tompa homloktáji fejfájás. A jelenséget többek között a Stachybotrys és az Aspergillus toxinjainak hatásával hozzák összefüggésbe, bár az ok-okozati kapcsolat kutatása még nem lezárt.

Meglévő asztma vagy allergia hirtelen rosszabbodása: Ha egy korábban jól beállított asztmás vagy allergiás beteg állapota látható ok nélkül romlik, érdemes rejtett épületvizesedésre és penészre is gondolni.

Rejtett vizesedés a falakban

Azt mindenki tudja, hogy a bezáró tető vagy a rossz, vizesedő házalap falázást és penészt okoz, viszont a rejtett ázásokra ritkábban gondolnak. A falakban futó vízvezetékek sokszor észrevétlenül és egyáltalán nem látványosan áztatják a falakat:

1. Hajszálrepedések a falban futó nyomócsöveken: A horganyzott acélcsövek korróziós lyukain vagy a rosszul roppantott műanyag (PEX) kötéseknél a víz lassan, kis mennyiségben szivárog a vakolatba.
2. Szennyvíz- és lefolyócsövek illesztési hibái: Az elöregedett gumitömítéseknél kilépő szennyvíz nedvességet és szerves tápanyagot is visz a falazatba, ami felgyorsítja a gombásodást.
3. Padló alatti flexibilis csövek és sarokszelepek szivárgása: A burkolat alatt a víz szétterül, majd a szegélyeknél felszívódik, és a falak alsó 30–50 cm-es sávjában okoz nedvesedést.

Miért pont Pest megye az egyik legérintettebb régió?

Az ország többi megyéjéhez képest Pest megye kifejezetten népszerű területnek számít a beköltözést illetően. Bár a modernizáció gyors, a jómódúbb agglomerációs településeken még mindig látványosan jelen vannak a múlt századi polgári építészet emlékei és a patinás régi villák. A vidéki villákhoz és polgári házakhoz képest ezeket a régi épületeket gyakran a mai napig használják. 

Ezért a régi házak elöregedett vezetékei gyakran okoznak vízszivárgást a falban. Az elmúlt években sok család vásárolt felújítási céllal régebbi családi házat: hatvanas-hetvenes évekbeli kockaházat vagy régi falusi, polgári kő- és téglaépületet.

Ezeknél a házaknál a vízhálózat jellemzően az életciklusa végén jár:

• A szigetelés nélkül falba fektetett, elöregedett csövek előbb-utóbb szivárogni kezdenek.
• Eladás előtt a vizesedő falat gyakran eltakarja egy tisztasági festés, egy gipszkarton előtétfal vagy egy álmennyezet.
• Az új tulajdonos sokszor csak a beköltözés után, a dohos szag és a légúti panaszok alapján veszi észre, hogy a vakolat mélyen átázott.

Ilyenkor a felületi penészmentesítő szerek nem oldják meg a helyzetet: amíg a falban futó vezeték szivárog, a gomba néhány nap alatt visszatelepül. Ha egy felújított vagy frissen vásárolt ingatlanban indokolatlanul magas a páratartalom, vizesednek a szegélyek, vagy a lakóknak légúti panaszaik vannak, először a hibát kell megkeresni. Ehhez viszont kifejezetten olyan szakembert kell hívni, aki nem csak a modern, de a több évtizedes csőrendszerekhez is ért. Az ilyen vízszerelő Pest megye teljes területén dolgozik általában, és jól ismeri a különféle Pest megyei települések sajátos vízszerelési kihívásait.

Terápiás és szanálási protokoll

Az épületvizesedés miatti egészségügyi kockázat felszámolása háromlépcsős folyamat:

1. Gépészeti javítás: A szivárgó csőszakasz cseréje, a vízutánpótlás megszüntetése.
2. Szerkezeti falszárítás: A falban és az aljzatbetonban maradt nedvesség kiszárítása ipari páramentesítő gépekkel, a szerkezet nedvességtartalmának a beépíthetőségi határérték alá vitele.
3. Mikrobiológiai mentesítés: A fertőzött vakolatréteg eltávolítása, gombaölő kezelés, majd a belső levegő HEPA-szűrős tisztítása. Ózonos kezelést lakott térben nem érdemes alkalmazni: az ózon maga is irritálja a légutakat, és csak alapos szellőztetés után szabad visszaköltözni.

A vizesedő fal nem esztétikai kérdés. A rejtett csőtörés mielőbbi megtalálása és szakszerű javítása az első lépés ahhoz, hogy a beltéri levegő újra rendben legyen.

Kép forrása: Magnific