Végre itt a nyár! A várva várt napsütés, a szabadság érzése, a strandolás, a kerti partik, a fesztiválok és a gondtalan percek időszaka. Ki ne szeretné élvezni a melengető napsugarakat, a vízpart közelségét és a hosszú, világos estéket? Ilyenkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni mindenről, és csak átadni magunkat a felhőtlen jókedvnek. Ám a nyári örömök közepette váratlanul lesújthat ránk egy kellemetlen „vendég”: a napszúrás. Egyik pillanatban még a barátokkal nevetgélünk a strandon, a másikban pedig már hasogató fejfájás, émelygés és szédülés gyötör minket. A napsütés erejét sosem szabad alábecsülni, és fontos tudnunk, mit tegyünk, ha megtörténik a baj, és hogyan kerülhetjük el ezt a rendkívül kellemetlen állapotot.

A napszúrás tünetei

A napszúrás (latinul insolatio) akkor alakul ki, ha a fedetlen fejet és tarkót huzamosabb ideig, közvetlen, erős napsugárzás éri. Ez a hőhatás az agyhártyákat és az agyat érinti, agyhártyaizgalmat, agyvizenyőt (ödémát) okozva. Fontos megkülönböztetni a hőgutától, amely az egész test túlhevülésével járó, életveszélyes állapot! A napszúrás tünetei jellemzően nem azonnal, hanem órákkal a napon tartózkodás után jelentkeznek, de akár már napozás közben is elkezdődhetnek.

A legjellemzőbb tünetek a következők:

• Erős, lüktető fejfájás: Gyakran ez az első és legkínzóbb tünet. A fájdalom lehet tarkótáji, homloktáji, vagy az egész fejre kiterjedő.
• Szédülés, bizonytalanságérzés: A beteg úgy érezheti, forog vele a világ, nehezére esik a mozgáskoordináció.
• Émelygés, hányinger, hányás: Gyakori kísérő tünetek, amelyek tovább rontják a közérzetet és folyadékvesztéshez vezethetnek.
• Tarkómerevség: Az agyhártya izgalma miatt a nyakizmok megfeszülhetnek, a fej előrehajtása fájdalmas lehet. Ez egy komolyabb tünet, ami orvosi figyelmet igényelhet.
• Arcpír, forróságérzet a fejen: A fej bőre forró, kipirult lehet, miközben a test többi részének hőmérséklete normális vagy csak enyhén emelkedett, bőre akár hűvös, nyirkos is lehet (ez is megkülönbözteti a hőgutától, ahol az egész test forró és száraz).
• Fényérzékenység, hangérzékenység: A beteg számára zavaró lehet az erős fény és a hangos zaj.
• Általános gyengeség, levertség: A szervezet kimerül a hőhatás és a tünetek miatt.
• Ingerlékenység, nyugtalanság: Különösen gyermekeknél lehet jellemző tünet.
• Hőemelkedés vagy láz: Előfordulhat, de nem minden esetben, és általában nem olyan magas, mint hőguta esetén.
• Súlyosabb esetekben: Zavartság, tudatzavar, eszméletvesztés is előfordulhat, bár ez inkább már a hőgutára jellemző, de súlyos napszúrásnál is megjelenhet. Ilyenkor azonnali orvosi segítség szükséges!

Fontos tudni, hogy a gyermekek és az idősek különösen veszélyeztetettek, mivel a hőszabályozó rendszerük kevésbé hatékony. Náluk a tünetek gyorsabban és súlyosabb formában jelentkezhetnek.

A napszúrás kezelése

Ha napszúrás tüneteit észleljük magunkon vagy máson, a legfontosabb a gyors és megfelelő beavatkozás:

1. Azonnal árnyékba vagy hűvös helyre! Az első és legfontosabb lépés, hogy a beteget azonnal vigyük ki a napról egy hűvös, árnyékos, lehetőleg sötét és csendes helyiségbe.
2. Fektetés, fej megemelése: Fektessük le a beteget úgy, hogy a feje és a felsőteste kissé meg legyen emelve (pl. párnákkal), hogy csökkentsük az agyi vérbőséget.
3. Fej és tarkó hűtése: Helyezzünk hideg vizes (de nem jéghideg!) borogatást a homlokára, tarkójára és a nyakára. A csuklóra helyezett hideg borogatás is segíthet. Cseréljük a borogatást gyakran, amíg a fej forrósága enyhül.
4. Folyadékpótlás: Nagyon fontos a folyadékveszteség pótlása, de csak óvatosan! Lassan kortyoltassunk hűvös (nem jéghideg) vizet, esetleg szénsavmentes ásványvizet vagy hígított, nem túl édes gyümölcslevet. Ha a beteg hány, csak kis kortyokban próbálkozzunk a folyadékpótlással. Kerüljük az alkoholos, koffeines és cukros italokat! Az elektrolitpótlásra is figyelni kell, erre kaphatók speciális italporok a gyógyszertárban, vagy házilag is készíthető oldat (víz, kevés só, kevés cukor).
5. Nyugalom és pihenés: A betegnek teljes nyugalomra és pihenésre van szüksége. Kerülni kell a fizikai megterhelést és a további napfényt legalább 24-48 órán keresztül.
6. Fájdalom- és lázcsillapítás: Ha a fejfájás erős, és a beteg nem hány, adhatunk vény nélkül kapható fájdalomcsillapítót (pl. paracetamol, ibuprofen tartalmút), az előírt adagolás szerint. Ha láz is jelentkezik, lázcsillapítás is szükséges (ugyanezek a szerek általában lázcsillapító hatásúak is).
7. Orvosi segítség kérése: Ha a tünetek súlyosak (eszméletvesztés, zavartság, magas láz, erős tarkómerevség, csillapíthatatlan hányás), vagy ha a beteg állapota nem javul néhány órán belül, esetleg romlik, azonnal hívjunk orvost vagy mentőt (112)! Gyermekek és idősek esetében különösen fontos az óvatosság és szükség esetén az orvosi konzultáció.

A napszúrás megelőzése

A legjobb kezelés természetesen a megelőzés. Néhány egyszerű óvintézkedéssel sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a napszúrást a legnagyobb kánikulában is:

• Fejfedő viselése: Ez a legfontosabb megelőzési módszer! Mindig viseljünk kalapot, sapkát vagy kendőt, ha hosszabb ideig a napon tartózkodunk, különösen a déli, kora délutáni órákban. A széles karimájú kalap különösen jó választás, mert az arcot és a tarkót is árnyékolja. Válasszunk világos színű fejfedőt, mert az kevésbé nyeli el a hőt.
• Árnyék keresése: Lehetőség szerint kerüljük a közvetlen napsütést a legmelegebb órákban (kb. 10-11 órától délután 3-4 óráig). Ha mégis a szabadban kell lennünk, keressünk árnyékos helyeket, használjunk napernyőt. Tervezzük a szabadtéri tevékenységeket (pl. sportolás, kerti munka) a kora reggeli vagy késő délutáni, hűvösebb órákra.
• Bőséges folyadékfogyasztás: A hőségben a szervezetünk több folyadékot veszít izzadással. Igyunk rendszeresen, még akkor is, ha nem vagyunk szomjasak! A legjobb választás a víz, de fogyaszthatunk hígított gyümölcsleveket, gyógyteákat is. Kerüljük az alkoholt, a koffeintartalmú italokat (kávé, energiaital) és a nagyon cukros üdítőket, mert ezek vízhajtó hatásúak lehetnek, vagy tovább fokozzák a szomjúságérzetet.
• Könnyű, szellős ruházat: Viseljünk világos színű, laza, természetes anyagból (pl. pamut, len) készült ruházatot, amely engedi a bőrt szellőzni és nem tartja vissza a hőt.
• Hűtés: Ha tehetjük, tartózkodjunk légkondicionált helyiségben a legnagyobb melegben. Zuhanyozzunk langyos vagy hűvös vízzel naponta többször. Nedvesítsük be időnként a hajunkat, arcunkat, tarkónkat.
• Fokozatosság: Ha nem vagyunk hozzászokva a meleghez, fokozatosan szoktassuk hozzá a szervezetünket a magasabb hőmérséklethez. Ne kezdjünk rögtön intenzív fizikai munkába vagy sportolásba a legnagyobb hőségben.
• Figyeljünk a testünk jelzéseire: Ne erőltessük túl magunkat! Ha fáradtságot, szédülést, fejfájást vagy bármilyen rosszullétet tapasztalunk a napon, azonnal menjünk árnyékba és pihenjünk.
• Különös figyelem a veszélyeztetettekre: Gyermekekre és idősekre fokozottan figyeljünk oda a melegben! Gondoskodjunk a megfelelő fejfedőről, a bőséges folyadékbevitelről, és ne hagyjuk őket felügyelet nélkül a napon, pláne ne egy parkoló autóban!

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

A cikk a Lépés Magazin segítségével készült.