Az agyérgörcs, más néven stroke vagy szélütés, egy hirtelen kialakuló, életveszélyes állapot, amely akkor következik be, amikor az agy egy részének vérellátása valamilyen okból megszakad vagy jelentősen lecsökken. Ennek következtében az érintett agyterület nem jut elegendő oxigénhez és tápanyaghoz, ami az agysejtek gyors pusztulásához vezethet.

Minden perc számít! Minél hamarabb felismerjük a tüneteket és minél előbb kap a beteg szakszerű orvosi ellátást, annál nagyobb az esély a túlélésre és a maradandó károsodások minimalizálására. Éppen ezért létfontosságú, hogy mindenki ismerje az agyérgörcs legjellemzőbb tüneteit, hogy vészhelyzetben azonnal tudjon cselekedni. Ez a tudás életeket menthet.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, milyen jelekre kell odafigyelni, mi is történik pontosan agyérgörcs esetén, és hogyan lehet kezelni ezt a súlyos állapotot.

Milyen tünetei vannak az agyérgörcsnek?

Az agyérgörcs tünetei hirtelen, szinte egyik pillanatról a másikra jelentkeznek, és attól függően változhatnak, hogy az agy melyik területe és milyen mértékben érintett. Azonban vannak olyan klasszikus, figyelmeztető jelek, amelyeket mindenkinek ismernie kell. Az angolszász országokban elterjedt a F.A.S.T. mozaikszó használata a leggyakoribb tünetek gyors felismerésére és a teendők megjegyzésére:

• F – Face drooping (Arc félrehúzódása): Az egyik arcfél megereszkedik, lebénul. Kérjük meg az érintettet, hogy mosolyogjon vagy mutassa a fogait. Ha az egyik oldalon az arc nem mozog, vagy a szájszöglet lebiggyed, az agyérgörcsre utalhat.
• A – Arm weakness (Kar gyengesége, bénulása): Az egyik kar hirtelen elgyengül, zsibbadni kezd, vagy teljesen lebénul. Kérjük meg az érintettet, hogy emelje fel mindkét karját. Ha az egyik kar lesüllyed, vagy egyáltalán nem tudja megemelni, az gyanút kelt.
• S – Speech difficulty (Beszédzavar): A beszéd hirtelen nehezítetté, összefolyóvá, érthetetlenné válhat, vagy a beteg nem találja a szavakat, nem érti meg a hozzá intézett beszédet (afázia). Kérjük meg, hogy ismételjen el egy egyszerű mondatot.
• T – Time to call emergency services (Itt az idő hívni a mentőket – 112): Ha a fenti tünetek bármelyikét észleljük, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívó számot! Ne várjunk, hátha magától elmúlik! Minden perc számít!

További lehetséges tünetek, amelyek szintén agyérgörcsre utalhatnak:

• Hirtelen kialakuló, erős fejfájás: Gyakran „életem legrosszabb fejfájásaként” írják le, különösen a vérzéses stroke esetén.
• Hirtelen látászavar: Homályos látás, kettős látás, látótérkiesés az egyik vagy mindkét szemen.
• Hirtelen szédülés, egyensúlyvesztés, koordinációs zavarok: A beteg úgy érezheti, forog vele a világ, nem tud biztosan állni vagy járni, ügyetlenné válik.
• Hirtelen zsibbadás vagy gyengeség az arc, kar vagy láb egyik oldalán. (A F.A.S.T. teszt ezt részben lefedi, de a láb érintettsége is fontos jel.)
• Hirtelen kialakuló zavartság, a környezet vagy a beszéd megértésének nehézsége.
• Nyelési nehézség (dysphagia).
• Nagyon ritkán hirtelen eszméletvesztés vagy görcsroham is lehet a stroke első jele.

Fontos megjegyezni, hogy nem feltétlenül jelenik meg az összes tünet egyszerre. Már egyetlen jel is elegendő lehet ahhoz, hogy agyérgörcsre gyanakodjunk, és azonnal cselekedjünk. A tünetek intenzitása is változó lehet, az enyhétől egészen a súlyosig.

Létezik az úgynevezett TIA (Tranzitórikus Ischaemiás Attack), vagy „mini-stroke” is. Ennek tünetei megegyeznek a stroke tüneteivel, de csak rövid ideig (általában néhány perctől egy óráig, de maximum 24 óráig) tartanak, majd teljesen elmúlnak. Bár a TIA önmagában nem okoz maradandó károsodást, nagyon komoly figyelmeztető jel, mert azt jelzi, hogy nagy a kockázata egy későbbi, teljes stroke kialakulásának. A TIA tüneteit is ugyanolyan komolyan kell venni, és azonnal orvoshoz kell fordulni!

Mi is pontosan az agyérgörcs?

Az agyérgörcs (stroke) egy gyűjtőfogalom, amely két fő típust foglal magában, attól függően, hogy mi okozza az agyi vérellátási zavart:

1. Ischaemiás stroke (agyi infarktus): Ez a gyakoribb típus, az összes eset mintegy 80-85%-át teszi ki. Ilyenkor egy vérrög (trombus vagy embólus) elzárja az egyik agyat ellátó artériát, megakadályozva a vér és az oxigén eljutását az érintett agyterülethez. A vérrög kialakulhat helyben az agyi erekben (trombózis), vagy a test más részéből (pl. szívből, nyaki verőerekből) sodródhat az agyba (embólia). A leggyakoribb hajlamosító tényezők az érelmeszesedés (ateroszklerózis), a magas vérnyomás, a pitvarfibrilláció (egyfajta szívritmuszavar), a cukorbetegség és a dohányzás.
2. Vérzéses stroke (agyi vérzés): Ez a ritkább, de gyakran súlyosabb kimenetelű típus. Ilyenkor egy agyi ér megreped, és vér ömlik az agyállományba vagy az agyat körülvevő terekbe. Az agyállományba történő vérzés (intracerebrális haemorrhagia) leggyakoribb oka a kezeletlen magas vérnyomás, míg az agyburkok közötti vérzés (subarachnoidális haemorrhagia – SAV) gyakran egy agyi értágulat (aneurizma) megrepedése miatt következik be. A kiömlő vér közvetlenül károsítja az agysejteket, és növeli az agyon belüli nyomást.

Mindkét típusnál az eredmény ugyanaz: az érintett agysejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt perceken belül elkezdenek pusztulni. Ezért kritikus a gyors felismerés és a minél hamarabb megkezdett szakszerű ellátás, hogy a károsodott, de még megmenthető agyterületet (az ún. penumbrát) meg lehessen menteni.

Hogy lehet kezelni?

Az agyérgörcs kezelése abszolút sürgősségi ellátást igényel, és speciális stroke-centrumokban történik. A kezelés típusa attól függ, hogy ischaemiás vagy vérzéses stroke-ról van-e szó, valamint attól, hogy mennyi idő telt el a tünetek kezdete óta.

Ischaemiás stroke kezelése:

• Trombolízis (vérrögoldás): Ha a beteg a tünetek kezdetétől számított nagyon szűk időablakon belül (általában 3 – 4,5 óra) beérkezik a kórházba, és nincs ellenjavallata, akkor intravénásan adhatnak egy speciális gyógyszert, amely feloldja a vérrögöt és helyreállítja a vérkeringést.
• Mechanikus trombektómia: Bizonyos esetekben, különösen a nagyobb agyi erek elzáródásakor, egy katéteres eljárással mechanikusan is eltávolíthatják a vérrögöt. Ez az eljárás néha hosszabb időablakban (akár 6-24 óra) is elvégezhető.
• Egyéb gyógyszeres kezelés: Vérhígítók (vérlemezke-gátlók, véralvadásgátlók) a további vérrögképződés megelőzésére, vérnyomáscsökkentők, koleszterinszint-csökkentők.

Vérzéses stroke kezelése:

• A kezelés célja itt a vérzés megállítása, a koponyaűri nyomás csökkentése és a szövődmények megelőzése.
• Ez magában foglalhat vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, a véralvadást befolyásoló gyógyszerek hatásának felfüggesztését, és bizonyos esetekben műtéti beavatkozást a vérömleny eltávolítására vagy az aneurizma ellátására (pl. klipelés, coiling).

A stroke utáni rehabilitáció

A stroke után szinte mindig hosszú és komplex rehabilitációs folyamatra van szükség, amelynek célja az elvesztett funkciók (pl. mozgás, beszéd, nyelés) minél teljesebb helyreállítása és a beteg önellátó képességének javítása. Ebben gyógytornászok, logopédusok, ergoterapeuták, pszichológusok és más szakemberek vesznek részt.

A legfontosabb üzenet

Ha agyérgörcs tüneteit észleled magadon vagy valaki máson, ne késlekedj, azonnal hívd a 112-t! Jegyezd fel, mikor kezdődtek a tünetek, mert ez fontos információ lehet az orvosok számára. Ne próbáld meg otthon kezelni, ne várj, hogy „majd elmúlik”. Az idő itt szó szerint életet és agysejteket jelent. Az agyérgörcs megelőzésében pedig kulcsszerepe van az egészséges életmódnak: a rendszeres testmozgásnak, az egészséges táplálkozásnak, a dohányzás kerülésének, valamint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint megfelelő kezelésének.