Az elmúlt évek mindannyiunk számára a Covid-19 világjárvány árnyékában teltek. Egy addig ismeretlen vírus forgatta fel a mindennapjainkat, bizonytalanságot és félelmet keltve, és sajnos sokak számára fájdalmas veszteségeket is okozva. Megtanultuk a maszkviselés, a távolságtartás és a kézfertőtlenítés fontosságát, és lélegzetvisszafojtva vártuk a vakcinák érkezését.
Bár a pandémia leghevesebb időszaka talán már mögöttünk van, a SARS-CoV-2 vírus és az általa okozott Covid-19 betegség továbbra is velünk él, újabb és újabb variánsokkal, és egyre többet tudunk meg a szervezetünkre gyakorolt rövid- és hosszútávú hatásairól. A betegség tünetei rendkívül változatosak lehetnek, az enyhe, náthaszerű panaszoktól egészen a súlyos, életveszélyes állapotokig. Az egyik gyakran felmerülő kérdés, amely sokakat foglalkoztat, hogy vajon a szédülés is lehet-e a Covid-19 egyik tünete, akár az akut fertőzés, akár a betegség utáni, elhúzódó panaszok (poszt-Covid szindróma) részeként. Ebben a cikkben ezt a kérdést járjuk körül alaposabban.
Lehet-e Covid tünet a szédülés?
A rövid válasz: igen, a szédülés lehet a Covid-19 egyik tünete, és többféle formában is jelentkezhet, illetve különböző mechanizmusok állhatnak a hátterében. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szédülés egy nem specifikus tünet, ami azt jelenti, hogy számos más betegség vagy állapot is okozhatja, tehát önmagában a szédülés nem bizonyítja a Covid-fertőzést.
A Covid-19 fertőzés során a szédülés megjelenhet:
Az akut fázisban: Néhány beteg már a betegség korai szakaszában tapasztalhat szédülést, bizonytalanságérzést vagy akár forgó jellegű szédülést (vertigo). Ez összefügghet a vírus általános hatásaival a szervezetre, mint például a láz, a gyengeség, a kiszáradás, vagy akár a vírus közvetlen hatása az idegrendszerre vagy a belső fül egyensúlyszervére.
A vírus idegrendszeri hatásai miatt: A SARS-CoV-2 vírusról ismert, hogy képes neurológiai tüneteket okozni. Bár a pontos mechanizmusok még kutatás tárgyát képezik, a vírus bejuthat az idegrendszerbe, gyulladást okozhat az idegekben vagy az agyban, illetve befolyásolhatja az agyi vérkeringést. Mindezek hozzájárulhatnak a szédülés kialakulásához. Néhány esetben a vírus a belső fül egyensúlyszervét (vesztibuláris rendszert) is érintheti, ami közvetlenül vertigót, azaz forgó jellegű, intenzív szédülést okozhat.
Keringési rendszerre gyakorolt hatás: A Covid-19 befolyásolhatja a keringési rendszert, beleértve a vérnyomást is. A betegség alatti vagy utáni vérnyomás-ingadozás, különösen az alacsony vérnyomás (hipotónia), gyakran vezethet szédüléshez, bizonytalanságérzéshez, különösen felálláskor (ortosztatikus hipotónia).
Légzési nehézségek és oxigénhiány: Súlyosabb Covid-19 fertőzés esetén a légzési nehézségek és az alacsonyabb véroxigénszint (hipoxia) szintén okozhatnak szédülést, mivel az agy nem jut elegendő oxigénhez.
Általános gyengeség és kiszáradás: A betegséggel járó láz, étvágytalanság és rossz közérzet könnyen vezethet kiszáradáshoz és általános legyengüléshez, amelyek önmagukban is szédülést idézhetnek elő.
Tehát a szédülés valóban szerepelhet a Covid-19 tünetei között, és megjelenése nem ritka. Ha valaki Covid-fertőzés gyanúja vagy igazolt betegség mellett szédülést tapasztal, fontos, hogy ezt jelezze orvosának.
A Covid-19 tünetei
A Covid-19 tünetegyüttese rendkívül változatos lehet, és az egyes vírusvariánsoknál is eltérhet a jellemző panaszok köre. A szédülésen kívül a leggyakoribb tünetek közé tartoznak általában:
Láz vagy hidegrázás
Köhögés (száraz vagy produktív)
Légszomj vagy nehézlégzés
Fáradtság, gyengeség
Izom- vagy ízületi fájdalmak
Fejfájás
Torokfájás
Orrdugulás vagy orrfolyás
Újkeletű ízlelés- vagy szaglásvesztés (ez a korábbi variánsoknál volt jellemzőbb)
Hányinger, hányás, hasmenés (különösen egyes variánsoknál vagy gyermekeknél)
Fontos, hogy ha valaki a fenti tünetek közül többet is tapasztal, vagy Covid-fertőzésre gyanakszik, végeztessen tesztet és szükség esetén konzultáljon orvossal. A szédülés önmagában, más tünetek nélkül, kevésbé valószínű, hogy Covid-19 fertőzést jelez, de ha más, a betegségre jellemző panaszokkal együtt jelentkezik, akkor mindenképpen felveti a fertőzés gyanúját.
A poszt-Covid szindróma és a szédülés
Sajnos a Covid-19 betegség nem mindenkinél múlik el nyomtalanul néhány hét alatt. Egyre többet hallani az úgynevezett poszt-Covid szindrómáról (vagy „hosszú Covidról”), amely a fertőzés lezajlása után hetekkel, sőt hónapokkal később is fennálló vagy újonnan kialakuló tüneteket jelent. A poszt-Covid szindróma tünetei szintén rendkívül sokfélék lehetnek, és az egyik gyakran említett panasz éppen a tartós vagy visszatérő szédülés, bizonytalanságérzés vagy vertigo.
A poszt-Covid szindrómában jelentkező szédülés okai még nem teljesen tisztázottak, de valószínűleg több tényező is szerepet játszhat benne:
A vírus elhúzódó hatásai az idegrendszerre vagy az egyensúlyszervre.
Keringési rendszer problémái, például a vérnyomás szabályozásának zavarai (diszautonómia), vagy az ún. POTS (Postural Orthostatic Tachycardia Syndrome), amely felálláskor jelentős pulzusszám-emelkedéssel és szédüléssel jár.
Krónikus gyulladás a szervezetben.
Mentális egészségügyi tényezők, mint a szorongás vagy a depresszió, amelyek szintén gyakoriak poszt-Covid esetén és hozzájárulhatnak a szédülésérzethez.
Krónikus fáradtság szindróma-szerű állapotok.
Ha valaki a Covid-19 fertőzés után elhúzódó szédülést tapasztal, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnia, aki segíthet a kivizsgálásban és a megfelelő kezelési stratégia kialakításában. Ez magában foglalhat gyógyszeres kezelést, vesztibuláris (egyensúlyi) rehabilitációt, életmódbeli változtatásokat vagy pszichológiai támogatást is.
A szédülés egyéb lehetséges okai
Mivel a szédülés egy nagyon általános tünet, fontos észben tartanunk, hogy nem minden szédülés Covid. Számos más oka is lehet, amelyek között vannak ártalmatlanabbak és súlyosabbak is. Néhány gyakori példa:
Belső fül problémái: A leggyakoribb okok között szerepelnek a belső fül egyensúlyszervének zavarai, mint például a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV), a Meniére-betegség vagy a vesztibuláris neuritis (egyensúlyideg-gyulladás).
Keringési zavarok: Alacsony vérnyomás (hipotónia), hirtelen vérnyomásesés felálláskor (ortosztatikus hipotónia), szívritmuszavarok, érszűkület.
Neurológiai betegségek: Migrén (különösen a vesztibuláris migrén), agyi keringési zavarok (pl. TIA, stroke), sclerosis multiplex, agydaganatok (ezek ritkábbak).
Vérszegénység (anémia): Az oxigénhiányos állapot szédülést okozhat.
Vércukorszint-ingadozás: Különösen a hirtelen leeső vércukorszint (hipoglikémia) cukorbetegeknél vagy akár egészségeseknél is.
Kiszáradás, túlhevülés.
Bizonyos gyógyszerek mellékhatása.
Szorongás, pánikbetegség.
Nyakproblémák: A nyaki gerinc elváltozásai, izomfeszültség a nyakban (cervikogén szédülés).
Látásproblémák.
Látható tehát, hogy a lista hosszú. Ha a szédülés hirtelen lép fel, nagyon intenzív, visszatérő, vagy egyéb aggasztó tünetekkel (pl. erős fejfájás, látászavar, beszédzavar, végtaggyengeség, mellkasi fájdalom) társul, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a pontos ok kiderítése és a megfelelő kezelés megkezdése érdekében. Ne próbáljuk meg otthon diagnosztizálni magunkat, különösen, ha a tünetek komolyak vagy tartósak!
Összefoglalva, a szédülés valóban lehet a Covid-19 egyik tünete, mind az akut fertőzés során, mind a poszt-Covid szindróma részeként. Azonban mivel számos más oka is lehet, a pontos diagnózishoz és a megfelelő kezeléshez elengedhetetlen az orvosi kivizsgálás. Figyeljünk testünk jelzéseire, és ne habozzunk segítséget kérni, ha szükséges!
