Az ergonomikus munkakörnyezet ma már nem extra kényeztetés, hanem a hatékony, fenntartható munkavégzés alapfeltétele. Egy jól megtervezett iroda csökkenti a fizikai terhelést, mérsékeli a stresszt és hosszú távon kevesebb kiesett munkanapot eredményez. Mindeközben segít abban is, hogy a munkatársak jobban érezzék magukat a munkahelyükön.

Mit jelent az ergonomikus munkakörnyezet? Hogyan hat a testre és a teljesítményre, és milyen konkrét beállításokkal lehet javítani egy meglévő munkaállomást? Gyakorlati, azonnal alkalmazható tippeket gyűjtöttünk össze, amelyek otthoni és irodai környezetben egyaránt működnek.

A modern irodákban a technológia sok esetben megelőzte a tereket: gyorsabb gépeket, modernebb szoftvereket használunk, miközben a szék, az asztal vagy a monitor sokszor évek óta változatlan. Egy valóban ergonomikus munkakörnyezet azonban nem a gép, hanem az ember köré épül. Célja, hogy a munkavégzés a test természetes tartományában történjen – minimális kényszerített testtartással, felesleges feszültséggel és hosszú távú terheléssel.

Mi az ergonomikus munkakörnyezet pontosan?

Ergonomikus munkakörnyezetnek azt a fizikai és vizuális munkateret nevezzük, amelyet úgy alakítunk ki, hogy a munkavégzés közben a testünk a lehető legtermészetesebb, legkevesebb terheléssel járó pozícióban maradjon. 

Ez nem csupán egy jó széket vagy állítható asztalt jelent. Komplett rendszerben kell gondolkodni:

• a bútorok (szék, asztal, tárolók),
• az eszközök (monitor, billentyűzet, egér),
• a fényviszonyok,
• a zajszint és az akusztika,
• valamint a munkaritmus együttese.

Az ergonómia célja, hogy a munkakörnyezet igazodjon az emberhez – és ne fordítva. Ez a szemlélet egészségesebb izom- és ízületterhelést, kevesebb fej- és hátfájást, valamint magasabb koncentrációs szintet eredményezhet.

Miért kulcsfontosságú az ergonomikus munkakörnyezet az egészség szempontjából?

A tartós ülőmunka az egyik legnagyobb, mégis igen alulértékelt kockázati tényező az irodai dolgozók körében. A nem megfelelő magasságú szék, a túl alacsony vagy túl magas asztal, illetve a rosszul beállított monitor mind hozzájárulhatnak a derék-, nyak- és vállfájdalomhoz, a fejfájáshoz, a szemfáradtsághoz és a zsibbadáshoz a kézben, karban, lábban.

Egy jól kialakított ergonomikus bútor viszont elosztja a terhelést a test különböző pontjai között, támogatja a gerinc természetes görbületeit, és csökkenti a statikus, feszült pozícióban töltött időt. A cél nem az, hogy egész nap „tökéletesen üljünk”, hanem az, hogy inkább tudatosan törekedjünk a helyes tartásra.

Miből áll egy ergonomikus munkaállomás?

1. Szék – minden alapja

Az ergonomikus szék nem pusztán „kényelmes”, hanem állítható. Ideális, ha:

• a magassága úgy állítható, hogy a láb teljes talppal a padlón pihenjen,
• a térd kb. derékszöget zár be,
• a háttámla követi és támasztja a derék természetes görbületét,
• a karfa megtámasztja az alkart, tehermentesítve a vállövet.

Egy jól beállított, prémium ergonómiai szék képes naponta több órányi felesleges izomfeszülést levenni szó szerint a vállunkról. A különbség gyakran már pár nap után érzékelhető: kevesebb feszülő izom, könnyebb koncentráció a délutáni órákban is.

2. Asztal – ülve, állva vagy váltva?

Az ideális asztalmagasság ott kezdődik, ahol ülve a könyök derékszögben, lazán leengedett vállakkal támaszkodhat az asztallapon. Egyre elterjedtebbek az elektromosan állítható, úgynevezett sit-stand asztalok, amelyek lehetővé teszik, hogy ülő és álló munkavégzés között váltogassunk a nap folyamán.

Az ergonomikus munkakörnyezet szempontjából a váltakozás a kulcs: sem a folyamatos ülés, sem a folyamatos állás nem ideális. A legjobb, ha 30–60 percenként pozíciót tudunk váltani – ezt egy jó állítható asztal és egy megfelelő szék együtt támogatja.

3. Monitor, billentyűzet, egér – apróságok, amelyek sokat számítanak

A monitor felső széle optimálisan szemmagasságban vagy kicsivel alatta legyen, nagyjából kinyújtott kartávolságra. Ha túl alacsonyan van, előrehajtjuk a fejünket, ha pedig túl magasan, tartósan hátrafeszítjük a nyakat.

A billentyűzet és az egér olyan pozícióban legyen, hogy az alkar nagyjából vízszintes, a csukló pedig enyhén egyenes helyzetben maradjon. Érdemes elkerülni a széles, oldalra kitolt egérhasználatot, mert hosszú távon váll- és nyakfájáshoz vezethet.

4. Fény, levegő, akusztika – a „láthatatlan” tényezők

Az ergonomikus munkakörnyezet nem áll meg a bútoroknál. A természetes fény, a megfelelő, tükröződésmentes mesterséges világítás, a friss levegő és a zajszint mind erősen befolyásolják a komfortérzetet és a koncentrációt.

Néhány tipp:

• A monitor soha ne legyen háttal az ablaknak, mert zavaró tükröződést okozhat.
• A túl erős, hideg fény fárasztja a szemet, a túl gyenge megvilágítás pedig erőltetett fókuszálást igényel.
• A nyitott irodákban az akusztikai panelek, paravánok, puha felületek csökkentik a zavaró zajokat, javítva a koncentrációt.

Ezek a tényezők önmagukban is számítanak, de igazán akkor működnek jól, ha egységes, ergonomikus koncepció részei.

Mozgás és munkaritmus: miért nem elég egy jó szék?

A legdrágább szék sem képes ellensúlyozni a napi 8–10 óra folyamatos, mozdulatlan ülést. Az egészséges, ergonomikus munkakörnyezet része az is, hogy kiszakadunk a folyamatokból:

• rövid, 1–2 perces mikroszünetek óránként,
• célzott nyújtás a nyak, váll, csukló és derék területein,
• időszakos álló munkavégzés.

Ennek a térben is meg kell nyilvánulnia: elengedhetetlenek azok a közösségi terek, amelyek ösztönzik a felállást és a helyváltoztatást. A mozgás nem csak a hátfájás megelőzése miatt fontos. Javítja az agyi vérkeringést, csökkenti a délutáni „energiazuhanást”, és hosszú távon hozzájárul a jobb anyagcseréhez is.

Hogyan alakítható ki lépésről lépésre egy ergonomikus munkakörnyezet?

1. A kiindulópontok felmérése – érdemes végignézni a meglévő munkaállomásokat: hol jelentkezik panasz, feszülés, fáradtság a munkanap végére?
2. Az alapok rendbetétele – szék és asztal beállítása, monitor pozíciója, billentyűzet és egér elhelyezése. Sokszor már ezek finomhangolása is látványos javulást hoz.
3. A környezeti tényezők optimalizálása – fényviszonyok, akusztika, hőmérséklet, levegőminőség.
4. A mozgás integrálása – szabályok helyett szokások építése: rendszeres nyújtás, álló meetingek, változatos munkahelyek az irodán belül.
5. Folyamatos finomhangolás – az ergonomikus munkakörnyezet nem egyszeri projekt, hanem folyamatos alkalmazkodás az aktuális igényekhez, csapatlétszámhoz, munkastílushoz.

A legjobb eredményt az hozza, ha az eszközök (prémium ergonómiai székek, állítható asztalok, jól átgondolt tárolók) és a tudatos használat kéz a kézben járnak.

Amikor új irodát tervezünk, home office-t frissítünk vagy meglévő tereket szeretnénk ergonomikusabbá tenni, érdemes olyan partnerrel dolgozni, aki komplexen látja az összefüggéseket. Az Office Art Design pontosan egy ilyen partner, aki a legkiválóbb tervezők bútorait hozza el az irodákba. Olyan asztalokat, székeket, berendezési tárgyakat, amelyek a legmagasabb elvárásoknak felelnek meg mind ergonómiai, mind esztétikai szempontból.

Szponzorált tartalom

Kép forrása: https://officeartdesign.com/