A köszvény, vagy más néven arthritis urica, egy anyagcsere-betegség, amely az ízületek fájdalmas gyulladásával jár. Hátterében a vér húgysavszintjének megemelkedése (hiperurikémia) áll. Amikor a húgysav szintje túl magasra nő a szervezetben, a felesleg apró, tűszerű nátrium-urát kristályok formájában kicsapódhat az ízületekben és a környező szövetekben, gyulladást és heves fájdalmat okozva. Bár a köszvény gyakran a „királyok betegségeként” vagy a „gazdagok betegségeként” élt a köztudatban, mivel régen összefüggésbe hozták a bőséges, húsban és alkoholban gazdag étrenddel, ma már tudjuk, hogy ennél összetettebb problémáról van szó, amely bárkit érinthet.

A köszvény időben történő felismerése rendkívül fontos, mert bár a kezdeti rohamok gyakran maguktól is elmúlnak, a kezeletlen, elhúzódó betegség súlyos szövődményekhez vezethet. Ilyen lehet a krónikus ízületi gyulladás, az ízületek maradandó károsodása, deformitása, a mozgásképesség beszűkülése, valamint a vesekövek kialakulása és a vesefunkció romlása. A kezdődő köszvény tüneteinek ismerete és a korai orvosi beavatkozás segíthet megelőzni ezeket a súlyosabb következményeket, és jelentősen javíthatja az érintettek életminőségét. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a kezdődő köszvény jellemző jeleit, a kockázati tényezőket, valamint a megelőzés és kezelés lehetőségeit.

A kezdődő köszvény jellemző tünetei

A köszvény legjellegzetesebb megnyilvánulása a hirtelen kialakuló, rendkívül heves ízületi gyulladásos roham. Bár a betegség krónikussá válhat, a kezdeti szakaszban ezek a rohamok jelentik az első figyelmeztető jeleket. A kezdődő köszvény tünetei leggyakrabban a következők:

1. Intenzív ízületi fájdalom: Ez a köszvényroham legmeghatározóbb tünete. A fájdalom gyakran éjszaka vagy kora reggel kezdődik, hirtelen, minden előjel nélkül. Olyan erős lehet, hogy a beteg még a takaró érintését sem bírja elviselni az érintett ízületen.
2. Leggyakrabban érintett ízület: a nagylábujj alapízülete: A köszvényes rohamok több mint felében a láb öregujjánál (podagra) jelentkeznek az első tünetek. Az ízület hirtelen megduzzad, vörössé, forróvá és rendkívül érzékennyé válik.
3. Egyéb érintett ízületek: Bár a nagylábujj a legtipikusabb hely, a köszvény más ízületeket is érinthet, különösen a betegség előrehaladtával. Ilyenek lehetnek a boka, a térd, a csukló, a könyök vagy az ujjak kisebb ízületei. Jellemzően egyszerre csak egy ízület gyullad be, de előfordulhat több ízület egyidejű érintettsége is (poliartikuláris köszvény), bár ez kezdetben ritkább.
4. Duzzanat és vörösség: Az érintett ízület környéke láthatóan megduzzad, a bőr felette kifeszül, fényessé, vörössé vagy lilásvörössé válik, és tapintásra meleg.
5. Mozgáskorlátozottság: A heves fájdalom és duzzanat miatt az érintett ízület mozgása jelentősen beszűkül, a beteg nehezen tudja használni vagy terhelni azt.
6. Láz és általános rossz közérzet: A heveny rohamban enyhe láz, hidegrázás, rossz közérzet, fáradékonyság is kísérheti az ízületi tüneteket.

Egy tipikus köszvényes roham általában néhány naptól egy-két hétig tart, majd a tünetek fokozatosan enyhülnek, és a roham kezelés nélkül is megszűnhet. Azonban fontos tudni, hogy a rohamok közötti tünetmentes időszakban a húgysavszint továbbra is magas maradhat, és a kristályok tovább rakódhatnak le, ezért a rohamok hajlamosak kiújulni, és idővel egyre gyakoribbá és súlyosabbá válhatnak, több ízületet érintve. Ha a betegség krónikussá válik, az ízületekben ún. köszvényes csomók (tophusok) is kialakulhatnak, amelyek a bőr alatt tapintható, krétaszerű lerakódások.

Kockázati tényezők és kiváltó okok

Bár a köszvény közvetlen oka a magas húgysavszint, számos tényező hozzájárulhat ennek kialakulásához és a rohamok provokálásához:

• Genetikai hajlam: A köszvény családi halmozódást mutathat.
• Életkor és nem: Gyakrabban fordul elő férfiaknál, általában 40-50 éves kor felett, míg nőknél inkább a menopauza után jelentkezik, mivel az ösztrogén hormonnak húgysavszint-csökkentő hatása van.
• Étrend: A purinban gazdag ételek (pl. vörös húsok, belsőségek, tenger gyümölcsei, bizonyos halfajták) túlzott fogyasztása növelheti a húgysavszintet. A fruktóz (gyümölcscukor, különösen a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup) szintén hozzájárulhat a húgysavszint emelkedéséhez.
• Alkoholfogyasztás: Különösen a sör és a tömény szeszes italok jelentősen emelhetik a húgysavszintet és provokálhatnak rohamot.
• Túlsúly és elhízás: Az elhízás növeli a húgysavtermelést és csökkenti annak kiválasztását.
• Bizonyos betegségek: Magas vérnyomás, cukorbetegség, metabolikus szindróma, vesebetegségek, pikkelysömör (psoriasis) növelhetik a köszvény kockázatát.
• Bizonyos gyógyszerek: Néhány vízhajtó (diuretikum), az aszpirin kis dózisban, vagy egyes immunszuppresszáns gyógyszerek emelhetik a húgysavszintet.
• Hirtelen, drasztikus fogyókúra vagy éhezés: Ezek is provokálhatnak köszvényes rohamot.
• Sérülés vagy műtét: Egy ízületet ért trauma vagy egy műtéti beavatkozás is kiválthatja a rohamot az arra hajlamos egyéneknél.

Fontos megérteni, hogy nem mindenki, akinek magas a húgysavszintje, lesz köszvényes, és nem minden köszvényes roham mögött áll közvetlen étrendi „kilengés”. Azonban a kockázati tényezők ismerete segíthet a megelőzésben.

Kezelési lehetőségek

A köszvény kezelése két fő pilléren nyugszik: a heveny roham kezelése és a hosszú távú húgysavszint-csökkentő terápia, valamint az életmódbeli változtatások.

1. Heveny roham kezelése:
   • Nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok): Mint az ibuprofen, naproxen vagy diklofenák, segítenek a fájdalom és a gyulladás csökkentésében. Fontos, hogy minél hamarabb el kell kezdeni a szedésüket a roham kezdetén.
   • Kolhicin: Egy specifikus gyógyszer, amely hatékonyan csökkenti a köszvényes gyulladást, de mellékhatásai (pl. hasmenés, hányinger) miatt óvatosan kell alkalmazni.
   • Szteroidok (kortikoszteroidok): Súlyosabb esetekben, vagy ha az NSAID-ok vagy a kolhicin nem alkalmazhatók, szájon át vagy injekció formájában adott szteroidok is hatékonyak lehetnek a gyulladás gyors csökkentésére.
   • Pihentetés, jegelés, felpolcolás: Az érintett ízület pihentetése, hideg borogatással vagy jégzselével történő hűtése és felpolcolása segíthet a fájdalom és a duzzanat enyhítésében.
2. Hosszú távú kezelés és megelőzés:
   • Húgysavszint-csökkentő gyógyszerek: Ha a rohamok gyakran visszatérnek, vagy ha már kialakultak köszvényes csomók vagy vesekárosodás, az orvos valószínűleg olyan gyógyszereket ír fel, amelyek csökkentik a húgysav termelődését (pl. allopurinol, febuxostat) vagy fokozzák annak kiválasztását a vesén keresztül (pl. probenecid). Ezeket a gyógyszereket általában tartósan, akár élethosszig kell szedni.
   • Életmódbeli változtatások: Ez kulcsfontosságú a hosszú távú kezelésben és a rohamok megelőzésében.
     • Diéta: Kerüljük a purinban gazdag ételeket (vörös húsok, belsőségek, tenger gyümölcsei). Fogyasszunk több zöldséget, gyümölcsöt (a magas fruktóztartalmúakat mértékkel), teljes kiőrlésű gabonákat és alacsony zsírtartalmú tejtermékeket.
     • Folyadékbevitel: Igyunk bőségesen folyadékot, elsősorban vizet (napi 2-3 liter), hogy segítsük a húgysav kiürülését.
     • Alkoholfogyasztás kerülése vagy mérséklése: Különösen a sör és a tömény szeszek kerülendők.
     • Testsúlycsökkentés: Ha túlsúlyosak vagyunk, a fokozatos testsúlycsökkentés segíthet a húgysavszint csökkentésében. Kerüljük a drasztikus fogyókúrákat!
     • Rendszeres testmozgás: Segít a testsúly kontrollálásában és az általános egészség megőrzésében.

A kezdődő köszvény tüneteinek felismerése és a korai orvosi konzultáció elengedhetetlen a hatékony kezeléshez és a szövődmények megelőzéséhez. Megfelelő terápiával és életmódbeli változtatásokkal a köszvény jól kontrollálható, és az érintettek teljes életet élhetnek.

GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)